A Nagykanizsa szívében található Csónakázó-tó nem csupán a helyiek kedvelt pihenőhelye, hanem a horgászok számára is vonzó célpont. Azonban a tó egyik legértékesebb ragadozó hala, a süllő populációjának fenntartása és növelése komoly kihívást jelentett az elmúlt években. Éppen ezért a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 2021-ben egy célzott programot indított útjára, amelynek fókuszában a tó süllőállományának tudatos megerősítése áll. Az azóta eltelt évek következetes munkája, melyet a szövetség szakemberei és helyi halőrei végeznek, mostanra már látványos, kézzelfogható eredményeket hozott a vízterületen.

A program szükségességének egyik legfőbb oka a tó sajátos mederviszonyaira vezethető vissza. A Csónakázó-tó medrének jelentős részét ugyanis puha, laza szerkezetű iszap borítja. Ez a környezet távol áll attól az ideális, keményebb, kavicsos vagy növényzettel borított aljzattól, amelyet a süllő a sikeres természetes szaporodáshoz előnyben részesít. A ragadozó ikrái az iszapba süppedve könnyen oxigénhiányossá válhatnak, ami drasztikusan csökkenti a kikelés esélyét és így a természetes utánpótlást. Ennek a kedvezőtlen állapotnak a felismerése alapozta meg a komplex beavatkozás szükségességét, hogy a süllő számára újra megfelelő életfeltételeket teremtsenek.

A természetes szaporodási feltételek mesterséges javítása érdekében a MOHOSZ halőri szolgálata egy kifejezetten hatékonynak bizonyuló megoldáshoz folyamodott: mesterséges ívóhelyek, úgynevezett süllőfészkek rendszeres kihelyezéséhez. Idén márciusban, ami a süllők ívási periódusának kiemelt időszaka, már a harmadik egymást követő évben telepítettek ilyen speciális eszközöket a tóba. Ezek a különleges szerkezetek jellemzően műfűből vagy más, tartós, az ikra megtapadását segítő anyagból készülnek, hatékonyan utánozva azokat a természetes struktúrákat, amelyekre a süllők a természetben is szívesen rakják le ragadós ikráikat. Az idei évben összesen 18 darab ilyen gondosan elkészített fészek került stratégiailag kiválasztott, a süllők által várhatóan kedvelt pontokra a tóban, abban a reményben, hogy a halak gyorsan felfedezik és elfogadják ezeket az ívásra alkalmas helyeket. Szépligeti Ferenc, a MOHOSZ helyi halőre, aki aktívan részt vesz a program végrehajtásában, kiemelte, hogy ettől a módszertől várják a legnagyobb áttörést az állomány hosszú távú stabilizálásában és növekedésében.

A mesterséges fészkek telepítése mellett a program két további fontos pilléren nyugszik, amelyek a süllőállomány közvetlen növelését célozzák telepítés révén. Egyrészt rendszeresen, tervszerűen helyeznek ki egynyaras korosztályú süllőket a tóba. Ezek a fiatal, de már megerősödött példányok már túl vannak a legérzékenyebb korai életszakaszon, így lényegesen nagyobb eséllyel maradnak életben és válhatnak a tó felnőtt ragadozóállományának részévé. Másrészt, a program keretében előnevelt süllőket is telepítenek a vízbe. Ezek a halak még fejlettebbek, méretüknél és vitalitásuknál fogva alkalmazkodóképességük és túlélési arányuk még kedvezőbb lehet a természetes vizekben való elengedést követően. Ez a háromágú stratégia – tehát a természetes szaporodás aktív segítése a fészkekkel, valamint a fiatal és előnevelt halak rendszeres pótlása – egy komplex, átgondolt megközelítést biztosít a kívánt cél eléréséhez.

A több éve tartó következetes munka eredményességét a legobjektívebben a horgászok által precízen vezetett fogási naplók adatai tükrözik. A MOHOSZ szakemberei folyamatosan gyűjtik és elemzik ezeket a rendkívül értékes, gyakorlati tapasztalatokon alapuló bejegyzéseket, hogy pontos képet kapjanak a süllőállomány aktuális helyzetéről, alakulásáról és természetesen a beavatkozások hatékonyságáról. Az adatok feldolgozása pedig rendkívül biztató, pozitív tendenciát mutat. Szépligeti Ferenc tájékoztatása szerint a legfrissebb, 2024-re vonatkozó összesítések alapján a horgászok által sikeresen kifogott és szabályosan naplózott süllők száma megháromszorozódott a 2023-as évhez képest. Még látványosabb a javulás, ha a program indulásának évével, 2021-gyel vetjük össze az adatokat: ebben az összehasonlításban a növekedés mértéke eléri a hatszorosát a sikeres süllőfogások számát tekintve a nagykanizsai Csónakázó-tónál.

Ezek a lenyűgöző számok egyértelműen igazolják, hogy a MOHOSZ által alkalmazott komplex stratégia – a mesterséges ívóhelyek biztosítása és a rendszeres, tervszerű telepítések hatékony kombinációja – meghozta a várt gyümölcsét a nagykanizsai Csónakázó-tónál. Bár a tó medrének természetes adottságai továbbra sem tekinthetők ideálisnak a süllő természetes szaporodása szempontjából, a tudatos beavatkozások sikeresen ellensúlyozzák ezt a hátrányt. A süllőállomány látványos erősödése nemcsak a faj hosszú távú megőrzése szempontjából kiemelkedően fontos, hanem a helyi és az ide látogató horgászközösség számára is rendkívül örömteli hír, hiszen egy igen kedvelt és értékes sporthalról van szó. A Magyar Országos Horgász Szövetség továbbra is elkötelezett a program folytatása és a szükséges erőforrások biztosítása mellett, garantálva ezzel a Csónakázó-tó süllőpopulációjának hosszú távú fennmaradását és további gyarapodását.

Kiemelt kép: Kanizsa Médiaház
Szerző: V.A.
Forrás: Kanizsa Médiaház

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük