A tüskéscápa (Squalus acanthias) az egyik legismertebb és legelterjedtebb cápafaj a világ óceánjaiban. Bár mérete nem vetekszik a nagy fehér cápáéval, jelentős ökológiai és gazdasági szerepet tölt be. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk ezt a lenyűgöző élőlényt, a biológiájától kezdve a viselkedésén át a védelmi státuszáig.
Mi az a Tüskéscápa?
A tüskéscápa egy kisméretű, nyúlánk testalkatú cápa, amely a tüskés cápák (Squaliformes) rendjébe tartozik. Nevét a hátúszói előtti két erős tüskéjéről kapta, amelyek védekezésre szolgálnak a ragadozókkal szemben. Ezek a tüskék valójában módosult pikkelyek, amelyek mérget is tartalmazhatnak, bár ez a méreg az emberre nem jelent közvetlen veszélyt.
Megjelenés és Jellemzők
A tüskéscápa átlagos hossza 80 cm és 1,2 méter között van, a nőstények általában nagyobbak, mint a hímek. Teste szürke vagy barna színű, gyakran fehér foltokkal tarkítva. Hátúszói előtt egy-egy tüske található, innen ered a neve. Nincs anális úszója. A fogai aprók, élesek, és több sorban helyezkednek el, alkalmazkodva a zsákmány megragadásához.
A tüskéscápa szeme nagy és ovális, ami a gyenge fényviszonyok közötti vadászathoz alkalmazkodott. Orrcimpái érzékenyek, és segítenek a zsákmány felkutatásában a vízben.
Élőhely és Elterjedés
A tüskéscápa a világ szinte minden óceánjában megtalálható, a sarkvidéki vizektől a trópusi tengerekig. Leggyakrabban a mérsékelt és hideg vizeket kedveli. Jellemzően a kontinentális talapzaton és a kontinentális lejtőn él, 0-900 méter mélységben. Megtalálható az Atlanti-óceánban, a Csendes-óceánban, az Indiai-óceánban, valamint a Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben is. Vándorló életmódot folytat, nagy távolságokat tehet meg a zsákmányt követve vagy a szaporodási területek felé.
Táplálkozás
A tüskéscápa opportunista ragadozó, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló táplálék széles skáláját fogyasztja. Étrendje főként kisebb halakból (pl. hering, makréla, tőkehal), tintahalakból, rákfélékből és egyéb gerinctelenekből áll. Nagy csoportokban vadászik, ami lehetővé teszi számára, hogy nagyobb zsákmányt is elejtsen. Fogai élesek és aprók, ideálisak a zsákmány megragadásához és darabolásához.
Szaporodás és Élettartam
A tüskéscápa szaporodása szokatlanul lassú a cápák között. Elevenszülő, ami azt jelenti, hogy az embriók az anya testében fejlődnek ki, és elevenen jönnek a világra. A vemhességi idő rendkívül hosszú, akár 18-24 hónap is lehet, ami a leghosszabb a cápák között. A nőstény általában 1-20 kölyköt hoz világra. A tüskéscápa lassan érik, a hímek 11 éves korukban, a nőstények pedig 18-21 éves korukban válnak ivaréretté. Élettartama meglepően hosszú, akár 70-100 év is lehet.
Viselkedés
A tüskéscápa társas lény, gyakran nagy csoportokban, ún. iskolákban vadászik. Ezek az iskolák több száz vagy akár több ezer egyedből is állhatnak. A csoportos vadászat növeli a zsákmány elejtésének hatékonyságát. Napközben általában a mélyebb vizekben tartózkodik, éjszaka pedig feljön a felszín közelébe táplálkozni. Vándorló életmódja miatt nagy távolságokat tehet meg a táplálékot követve vagy a szaporodási területek felé.
Gazdasági Jelentőség
A tüskéscápa régóta fontos szerepet tölt be a halászatban. Húsát fogyasztják, uszonyait levesekhez használják (bár ez a gyakorlat etikai aggályokat vet fel), májából olajat nyernek, bőrét pedig feldolgozzák. Azonban a túlzott halászat komolyan veszélyeztette a populációit, különösen az Atlanti-óceán északnyugati részén.
Veszélyeztetettség és Védelem
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a tüskéscápát „sérülékeny” (Vulnerable) kategóriába sorolja. Ez azt jelenti, hogy a faj a vadonban kihalás veszélyének van kitéve. A túlzott halászat a fő oka a populációk csökkenésének. A lassú szaporodás és a hosszú élettartam miatt a tüskéscápa nehezen képes regenerálódni a túlzott halászat után. Számos országban szabályozták vagy betiltották a tüskéscápa halászatát, hogy megvédjék a populációkat. A védelmi erőfeszítések magukban foglalják a halászati kvóták meghatározását, a szelektív halászati módszerek alkalmazását (amelyek csökkentik a járulékos fogást), valamint a védett területek kijelölését.
Összefoglalás
A tüskéscápa egy fontos és lenyűgöző cápafaj, amely a világ óceánjaiban él. Bár kisméretű, jelentős ökológiai és gazdasági szerepet tölt be. Sajnos a túlzott halászat komolyan veszélyeztette a populációit, ezért fontos, hogy védelmi intézkedéseket hozzunk a jövője érdekében. A tudatos fogyasztás és a fenntartható halászati módszerek támogatása mind hozzájárulhat a tüskéscápa és más tengeri élőlények védelméhez.