A szardínia ikráinak túlélési stratégiái
Az óceánok mélyén, vagy éppen felszínén, egy láthatatlan, mégis hihetetlenül fontos dráma zajlik nap mint nap: az élet születése. A milliónyi élőlény közül a szardínia ikrák különleges helyet foglalnak el…
A klímaváltozás fenyegető hatása a hazai sebes pisztráng populációra
A Kárpát-medence szívében, ahol a hegyvidéki patakok kristálytiszta vize áttör a zöldellő völgyeken, egy különleges kincs rejtőzik: a sebes pisztráng (Salmo trutta fario). Ez az elegáns és rejtélyes hal nem…
A Földközi-tenger és az Atlanti-óceán rombuszhal állományai
A tenger mélye mindig is tele volt titkokkal és csodálatos élőlényekkel, amelyek közül sok kulcsszerepet játszik az óceáni ökoszisztémákban és az emberi táplálkozásban egyaránt. Ezen élőlények egyike a rombuszhal (Scophthalmus…
A klímaváltozás hatása a réti csík populációra
Bevezetés: Egy apró, mégis óriási jelentőségű faj bajban A természet komplex hálójában minden élőlénynek megvan a maga szerepe, és gyakran a legkevésbé látványos fajok szolgálnak a legfontosabb indikátorokként ökoszisztémáink egészségi…
A pettyes busa és a kormoránok: egy ragadozó-zsákmány kapcsolat
Amikor a természet bonyolult szöveteiről beszélünk, gyakran előfordul, hogy egy-egy fajpár közötti, látszólag egyszerű ragadozó-zsákmány kapcsolat mögött meglepően sok réteg és tényező húzódik meg. A magyar vizek egyik legérdekesebb, és…
Hogyan hat a naphal a vízi gerinctelenek populációjára?
A vízi ökoszisztémák rendkívül összetettek és dinamikusak, ahol minden fajnak megvan a maga szerepe és hatása a többire. Ebben a komplex hálóban a naphal (Lepomis gibbosus), bár sokak számára ártalmatlannak…
A klímaváltozás hatása a makréla populációkra
Az óceánok mélységeiben zajló élet elképesztő sokszínűsége és dinamizmusa évmilliók óta biztosítja bolygónk egyensúlyát. Ezen bonyolult hálózat egyik kulcsszereplője az atlanti makréla, a Scomber scombrus tudományos nevén ismert, gyors úszású,…
A Duna és a Tisza küllő állományának összehasonlítása
Magyarország két legnagyobb és legmeghatározóbb folyója, a Duna és a Tisza, nemcsak geográfiai, hanem ökológiai szempontból is markánsan eltérő rendszereket képviselnek. Ezek a különbségek a vízi élővilág, különösen a halállomány…
A vízszennyezés hatása a Kessler-géb populációra
A folyók és tavak mélyén, ott, ahol a sodrás lelassul, és a meder kövekkel, homokkal borított, egy csendes, de annál fontosabb élőlény lakik: a Kessler-géb (Ponticola kessleri). Ez a Duna…
A kékúszójú tonhal genetikája: mit árul el a DNS a faj jövőjéről?
A mélytenger titokzatos birodalmában kevés teremtmény ragadja meg annyira az emberi képzeletet, mint a kékúszójú tonhal. Ez a lélegzetelállítóan gyors, elegáns és monumentális hal évszázadok óta uralja az óceánok felszínét…