A mesterséges tavak és a betelepített harcsák élete
Képzeljük el a tájat: dombok és mezők ölelésében, vagy éppen városok szélén, megcsillan egy hatalmas víztükör. Nem a természet évezredes munkája hozta létre, hanem az ember keze, céllal és tudatos…
A mesterséges tavak folyami sügér állományának kialakulása
A táj, ahogyan ismerjük, folyamatosan változik, és ezzel együtt a vizeink is. Az emberi beavatkozás, legyen szó energiatermelésről, árvízvédelemről vagy vízellátásról, gyakran hoz létre hatalmas, ember alkotta víztömegeket: a mesterséges…
A tarka géb és a mesterséges tavak: hogyan telepszik meg?
A tarka géb (Neogobius melanostomus) egy apró, de annál alkalmazkodóképesebb hal, amely az elmúlt évtizedekben komoly fejtörést okoz a biológusoknak és a természetvédőknek. Eredetileg a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vízgyűjtő…
A pettyes harcsa és a mesterséges tavak kapcsolata
Képzeljük el, amint egy csöndes, napfényes reggelen, egy mesterséges tó partján állva figyeljük a víztükröt. E tavak nemcsak festői szépségükkel hódítanak, hanem gyakran otthont adnak egy különleges halfajnak is, mely…
A naphal és a mesterséges tavak ökológiája
Bevezetés: Az ismeretlen lakó a mesterséges tavakban A mesterséges tavak, legyenek azok dísztavak, horgásztavak vagy víztározók, sajátos ökoszisztémák, amelyekben az emberi beavatkozás kulcsszerepet játszik. Ezekben a gyakran elszigetelt, limitált biodiverzitású…
A lapos keszeg és a mesterséges tavak: hogyan kolonizál egy új élőhelyet?
A tájainkat tarkító, ember alkotta tavak – legyen szó bányatavakról, víztározókról vagy épp dísztavakról – egyedülálló ökológiai laboratóriumként funkcionálnak. Kezdetben gyakran sterilnek tűnő környezetek, amelyek fokozatosan kelnek életre a természet…
A mesterséges tavak és a garda kapcsolata
A víz mindig is központi szerepet játszott az emberiség életében, befolyásolva településeinket, gazdaságunkat és kultúránkat. Miközben évezredek óta élünk a természetes vízi rendszerek adta lehetőségekkel, az elmúlt évszázadokban egyre nagyobb…