A Budapest vonzáskörzetében található, népszerű pihenő- és horgászhelyként is ismert Lupa-tó gazdag és változatos élővilágnak ad otthont. A tó vizében számos halfaj képviselői megtalálhatók, de időnként egészen különleges, a természet szeszélye vagy egy szerencsétlen véletlen folytán egyedi megjelenésű példányok is felbukkannak. Ezek az állatok gyakran válnak a helyi horgászközösség beszédtémájává, és történetük szájról szájra terjed.
Pontosan ilyen különleges lakója a Budakalász melletti tónak az a csuka, amelynek sorsa egyedi fordulatot vett. Egy súlyos gerincsérülés következtében ugyanis a ragadozó hal teste természetellenes, szinte tökéletes derékszögben megtört. Ez a szokatlan forma már messziről felismerhetővé teszi, és megkülönbözteti fajtársaitól. Bár egy ilyen sérülés a vadon élő állatok számára gyakran végzetes, ez a példány rácáfolt a várakozásokra.
A helyi horgászok már évek óta rendszeresen találkoznak ezzel a nem mindennapi csukával. Megfigyeléseik szerint a hal figyelemre méltó módon alkalmazkodott megváltozott testfelépítéséhez. A sérülése ellenére aktívan vadászik, táplálkozik és szemmel láthatóan fejlődik a tóban. Ismert és jól beazonosítható alakja lett a vízi környezetnek, hasonlóan más, jellegzetes ismertetőjeggyel bíró halakhoz, mint például a korábban a horgászok körében szintén ismertségre szert tett „Félszemű” nevű példány.
A csuka különös, szinte mértani pontossággal meghajlott teste adta az ötletet a névválasztáshoz. A horgászok, akik rendszeresen látják vagy hallanak róla, végül egy találó és emlékezetes becenevet adtak neki. Az ókori görög matematikusról és filozófusról, Pitagoraszról nevezték el, akinek neve összeforrt a geometriával, különösen a derékszögű háromszögekkel kapcsolatos tétellel. A névválasztás humoros, mégis találó utalás a hal egyedi testtartására.
Pitagorasz hamarosan a tó egyik helyi nevezetességévé vált. A róla készült fényképek és beszámolók rendszeresen megjelennek a közösségi médiában, ahol élénk eszmecserét és sokszor mosolyt kiváltó reakciókat váltanak ki. A kommentelők között akadnak, akik humorosan a hal súlyát próbálják megbecsülni a szokatlan forma alapján („Talán két kiló kilencven fokkal?”), mások a megfogásának vélt könnyedségéről értekeznek („Így legalább biztosabb a fogás”), míg vannak, akik a vadászati stratégiájára tesznek megjegyzéseket („Képes lehet a kanyarban is lecsapni?”). Ezek a reakciók jól mutatják, hogy a különleges csuka megragadta az emberek fantáziáját.
Ez a történet azonban több egy egyszerű természeti érdekességnél. Pitagorasz léte ékes példája a természet elképesztő alkalmazkodóképességének és az élőlényekben rejlő hihetetlen élni akarásnak. Azt mutatja be, hogy még egy súlyos fizikai hátránnyal is lehetséges a túlélés és a boldogulás a vadonban, megfelelő körülmények és egy adag szerencse mellett. A csuka sikeres adaptációja bizonyítja ellenálló képességét és azt, hogy képes volt megtalálni a módját a táplálékszerzésnek és a ragadozók elkerülésének megváltozott testfelépítése ellenére is.
Pitagorasz jelenléte egyedi színt és különleges történetet kölcsönöz a Lupa-tó egyébként is gazdag élővilágának. Emlékeztet minket a természet sokszínűségére, erejére és arra, hogy milyen váratlan formákat ölthet az élet még egy jól ismert és gyakran látogatott tó mélyén is. Ez a derékszögű csuka így nem csupán egy biológiai kuriózum, hanem egyfajta szimbólumává is vált a túlélésnek és a rendhagyó szépségnek a horgászok és a természetkedvelők körében.
(nyitókép: Pecaverzum-montázs, képek forrása: Lupa Fishing FB-oldal)