Magyarország gazdag és sokszínű élővilággal büszkélkedhet, és folyóink rejtett kincseket őriznek mélységeikben. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb és legérdekesebb hal a sujtásos küsz (Chondrostoma nasus), mely jellegzetes orrával és életmódjával kiemelkedik a vízi faunából. De vajon hol él ebből az ikonikus halfajból a legtöbb hazánkban? Ez a kérdés nem csupán a horgászok, hanem a természetvédők és halbiológusok számára is rendkívül fontos, hiszen a faj jelenléte és egyedszáma kiváló indikátora a folyóvízi ökoszisztémák állapotának. Induljunk hát el egy izgalmas felfedezőútra, hogy megfejtsük, melyik magyarországi folyó nevezhető méltán a küszök igazi paradicsomának.

A Sujtásos Küsz (Chondrostoma nasus) Közelebbről: Egy Igazi Kaparó

A sujtásos küsz, vagy egyszerűen csak küsz – bár nevében hasonlít az apróbb bodorkafélére, a snecire –, valójában egy egészen más, termetesebb pontyféléről van szó. Tudományos neve is beszédes: a Chondrostoma nasus, ahol a „nasus” orrot jelent, utalva jellegzetes, orrszerű kiöblösödésére. Ez az orr nem véletlenül alakult ki, hiszen a küsz igazi „algakaparó”: alsó állású szája, melyet szarulemez borít, tökéletesen alkalmas arra, hogy a folyókövekre tapadt algákat és detrituszt (szerves törmeléket) lekaparja. Teste orsó alakú, áramvonalas, pikkelyei viszonylag nagyok, színe ezüstös, a háta sötétebb, míg az oldalai és a hasa világosabb. Általában 20-40 cm-esre nő meg, de extrém esetben elérheti az 50 cm-t és az 1-2 kg-os súlyt is. Életmódja miatt a folyómederhez kötődik, a fenék közelében él, gyakran nagy csapatokban. Ez a faj tipikus európai folyóvízi hal, mely a tiszta, oxigéndús, hideg vizű, gyors sodrású folyószakaszokat kedveli, ahol a meder alja kavicsos, köves.

A Tökéletes Küsz-Élőhely Kritériumai: Mit Keres a Küsz egy Folyóban?

Ahhoz, hogy megértsük, melyik folyó lehet a küszök otthona, ismernünk kell azokat a környezeti tényezőket, amelyek optimálisak a számukra. A sujtásos küsz rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért jelenléte és bőséges populációja a folyó ökológiai egészségének egyik legfőbb indikátora. Az alábbiakban tekintsük át a legfontosabb szempontokat:

  • Vízminőség és Oxigéntartalom: A küsz ragaszkodik a tiszta, szennyeződésmentes, hideg és magas oxigéntartalmú vízhez. Az eutrofizáció (túlzott tápanyag-beáramlás, ami algavirágzást és oxigénhiányt okoz) vagy a kémiai szennyezés gyorsan kipusztíthatja.
  • Medertípus és Aljzat: A kavicsos, köves, néhol homokos aljzat elengedhetetlen a táplálkozáshoz és a szaporodáshoz. Az algák és kovamoszatok, melyek a küsz fő táplálékát képezik, ezeken a stabil felületeken tudnak megtelepedni. Az iszapos, puha aljzat nem megfelelő számára.
  • Vízsebesség és Áramlás: A küsz a mérsékelt vagy gyors sodrású szakaszokat preferálja, ahol a víz oxigéndús és a meder folyamatosan átöblítődik. A lassú, állóvizek nem kedveznek neki.
  • Folyómeder Változatossága: Az ideális élőhely magában foglalja a sekély, gyors sodrású szakaszokat (zúgókat), ahol az algák jól szaporodnak, valamint a mélyebb, nyugodtabb részeket, ahol a halak pihenhetnek vagy ragadozók elől rejtőzhetnek.
  • Átjárhatóság és Vándorlási Útvonalak: A küsz ívási célból gyakran vándorol a folyók felső szakaszai felé. A gátak, vízlépcsők és más fizikai akadályok súlyosan korlátozzák populációikat, ha nincsenek hallépcsők, vagy azok nem megfelelőek.
  • Táplálékforrás: Mivel főként algákkal és detritusszal táplálkozik, a megfelelő mennyiségű és minőségű algaborítás elengedhetetlen a kavicsokon és köveken.

Magyarország Folyói a Küsz Szemszögéből: Ki Melyik Szabványt Üti Meg?

Most, hogy ismerjük a küsz élőhelyi igényeit, nézzük meg, melyik magyarországi folyó vagy folyószakasz nyújtja a legideálisabb körülményeket. Fontos megjegyezni, hogy bár egy folyó egészét tekinthetjük, a küszök eloszlása nem homogén, bizonyos szakaszok sokkal alkalmasabbak lehetnek, mint mások.

  • Duna: Az Óriás Folyó:
    A Duna Európa második leghosszabb folyója, mely Magyarországon is jelentős szakaszon halad keresztül. Kétségtelen, hogy a Dunában élnek sujtásos küszök, különösen az alsóbb, még viszonylag természetesebb szakaszokon, mint például a Gemenci-ártér környékén. Azonban a Duna erősen szabályozott, hajóforgalma intenzív, és a vízminőség is ingadozó lehet, különösen a nagyobb városok közelében. A meder számos helyen iszaposodik, és a duzzasztóművek (pl. Bősnél, vagy a tervezett Adonyi vízlépcső) gátolják a halak vándorlását. Ennek ellenére a Duna hatalmas víztömege és sokszínű élőhelyei miatt továbbra is jelentős küsz-populációknak adhat otthont, de valószínűleg nem ez a legnépesebb élőhely.
  • Tisza: Az Alföldi Szépség:
    A Tisza, hazánk második legnagyobb folyója, az Alföldön lassul le, medre itt sokkal iszaposabbá válik, mint a Duna esetében, és a gyors sodrású, kavicsos szakaszok ritkábbak. Az északkeleti, felső-tiszai szakaszok, valamint a Tisza mellékfolyói (pl. Szamos, Bodrog, Hernád, Sajó) tisztábbak és gyorsabbak lehetnek, ezért a küsz itt nagyobb valószínűséggel fordul elő. Azonban a Tisza-tó és a szabályozások jelentősen befolyásolják a folyó természetes dinamikáját és a halak mozgását. Bár a Tiszában is megtalálható a küsz, populációja valószínűleg nem éri el a legideálisabb folyók szintjét.
  • Dráva: A Múlt és Jövő Folyója:
    A Dráva az a folyó, amelyik a leginkább megfelel a sujtásos küsz igényeinek Magyarországon. Gyakran emlegetik „az utolsó vad folyóként” Európában, hiszen medre nagyrészt természetes, szabályozása minimális. Vízminősége kiváló, oxigéntartalma magas, és medre túlnyomórészt kavicsos, köves, ami ideális táplálkozó- és ívóhelyet biztosít a küsz számára. A Dráva folyássebessége is megfelelő, és a folyó ártéri rendszere, a gazdag biodiverzitás stabil ökoszisztémát teremt. Nem véletlen, hogy a Dráva-Mura-Duna Bioszféra Rezervátum részeként nemzetközi védelem alatt áll, és Natura 2000 terület is. Számos kutatás és horgászati tapasztalat is alátámasztja, hogy a Dráva a hazai sujtásos küsz populációk egyik legfontosabb mentsvára. A faj sűrűsége és az egyedszám itt valószínűleg a legmagasabb.
  • Rába: A Felvidéki Patakból Folyóvá:
    A Rába felső, ausztriai és magyarországi határmenti szakaszai – különösen a szentgotthárdi térség felett – szintén kiváló élőhelyet biztosítanak a küsz számára. Itt a folyó még gyorsabb, hegyvidékibb jellegű, medre kavicsos. Azonban a lejjebb elhelyezkedő vízlépcsők és duzzasztók (pl. Ikervárnál) jelentősen megváltoztatják a folyó hidrológiáját, lelassítják a vizet és iszaposodást okozhatnak, ami csökkenti a lejjebbi szakaszok küsz-potenciálját. Ennek ellenére a Rábában él jelentős küsz-populáció.
  • Egyéb Folyók (Ipoly, Sajó, Hernád, Körösök, Zagyva):
    Az Ipoly, bár kisebb, egyes szakaszain viszonylag természetes medrű, és a küsz számára megfelelő élőhelyeket kínálhat. A Sajó és a Hernád, különösen a felsőbb, hegyvidékibb szakaszokon, szintén otthont adhat a küsznek, ám ezek a folyók a múltban jelentős szennyezést szenvedtek el, ami hatással volt populációikra. A Körösök (Hármas-Körös, Sebes-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös) jellegzetes alföldi folyók, szabályozottak és viszonylag lassúak, így kevésbé ideálisak a küsz számára. A Zagyva is egy jellemzően alföldi, lassú, iszapos folyó, ahol a küsz előfordulása valószínűleg nagyon szórványos.

A „Legtöbb Küsz” Kérdés Megválaszolása: Ahol az Élőhely a Legjobb

Nehéz pontos, számszerű adatokkal alátámasztani, hogy melyik magyarországi folyóban él a „legtöbb” sujtásos küsz, mivel országos, összehasonlítható, átfogó népszámlálás rendkívül költséges és nehezen kivitelezhető feladat. Azonban a rendelkezésre álló halbiológiai kutatások, ökológiai felmérések és a horgászok tapasztalatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Dráva folyó az, amelyik a legkedvezőbb körülményeket biztosítja a sujtásos küsz számára. Ennek oka elsősorban a folyó kiváló vízminősége, a természetes, kavicsos mederfenék, a megfelelő áramlási viszonyok, és a viszonylagos érintetlenség. Itt a küsz nem csupán jelen van, hanem feltételezhetően nagy sűrűségű, erős populációkat alkot.

A Duna egyes, még természetesebb szakaszai (mint a már említett Gemenc) szintén jelentős populációknak adnak otthont, és a Rába felsőbb, még szabályozatlanabb részein is számottevő a küszállomány. Azonban az egész folyót tekintve, az ökológiai állapot és a küsz specifikus igényei alapján a Dráva viszi a pálmát.

A Sujtásos Küsz Védelme és Jövője: Egy Közös Felelősség

A sujtásos küsz hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Súlyosan veszélyezteti az élőhelyek pusztulása, a vízminőség romlása, a folyószabályozások és a duzzasztók, amelyek gátolják vándorlási útvonalaikat. Populációinak csökkenése egyértelműen jelzi a folyóvízi ökoszisztémák leromlását. Éppen ezért létfontosságú a természetvédelem és a folyók rehabilitációja. Ezek az intézkedések nemcsak a küsznek, hanem a teljes folyóvízi élővilágnak és végső soron az embernek is jót tesznek. A Natura 2000 területek kijelölése, a folyók renaturációja, a hallépcsők építése, a szennyezések visszaszorítása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a sujtásos küsz a jövőben is bőségesen otthonra találjon magyarországi vizeinkben.

Összegzés: A Dráva – A Küszök Menedéke

Bár a pontos adatok hiányában nehéz abszolút győztest hirdetni, az ökológiai adottságok és a szakértői vélemények alapján a Dráva folyó nevezhető a legtöbb sujtásos küsz otthonának Magyarországon. Kiváló vízminősége, természetes medre és gazdag biodiverzitása ideális élőhelyet biztosít e jellegzetes halfaj számára. Azonban a Duna és a Rába egyes szakaszai is kiemelten fontosak a küszök szempontjából. A sujtásos küsz jelenléte emlékeztet minket folyóink természeti értékére és arra, hogy a jövő generációi számára megőrizni ezeket az élőhelyeket közös felelősségünk. A küsz nem csupán egy hal, hanem egy élő indikátor, amely tükrözi vizeink egészségét és a természettel való harmonikus együttélés fontosságát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük