A Balaton, Magyarország legnagyobb tava, nem csupán festői szépségéről és nyaralóparadicsom voltáról ismert, hanem élővilágának gazdagságáról és dinamikus változásairól is. Az elmúlt évtizedekben számos új faj telepedett meg vizeiben, melyek közül némelyik jelentős hatással van az ökoszisztémára. Az egyik legmarkánsabb példa erre a csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus), egy invazív halfaj, amely a Fekete-tenger medencéjéből származik, és rohamosan terjed Európa vizeiben. De vajon melyek azok a helyek a Balatonban, ahol a leginkább otthonra talált, és miért éppen ott válik dominánssá?

A Csupasztorkú Géb: Egy Sikertörténet Vagy Ökológiai Kihívás?

Mielőtt belemerülnénk a csupasztorkú géb balatoni élőhelyeinek részleteibe, érdemes megismerkedni magával a fajjal. A gébfélék családjába tartozó, viszonylag kis méretű hal a Duna-Majna-Rajna csatornarendszeren keresztül, valószínűleg hajók ballasztvizével vagy természetes úton jutott el a nyugat-európai folyókba, majd onnan egyre északabbra és keletre. Magyarországon az első példányokat a Dunában figyelték meg, majd innen terjedt szét más vízrendszerekbe, így a Balatonba is. A faj 2000-es évek elején, de egyes források szerint már az 1990-es évek végén jelent meg a tóban, és azóta populációja exponenciálisan növekszik.

Mi teszi ennyire sikeressé? A csupasztorkú géb rendkívül adaptív. Képes alkalmazkodni a változatos vízhőmérséklethez, oxigénszinthez és még a mérsékelt sótartalomhoz is. Táplálkozása opportunista: mindenevő, puhatestűeket (különösen a Balatonban szintén invazív vándorkagylót, más néven zebracsigát), rákokat, rovarlárvákat, de akár más halak ikráit és ivadékait is fogyasztja. Rendkívül gyorsan növekszik, és magas szaporodási rátával rendelkezik, egy nőstény akár több alkalommal is ikrázhat egy szezonban. Ráadásul agresszív, territoriális viselkedése révén kiszorítja a bennszülött fajokat a kedvező élőhelyekről és táplálékforrásokból.

A Kulcskérdés: Melyik a Leggyakoribb Élőhelye a Balatonban?

A kérdésre, hogy „melyik a leggyakoribb élőhelye a csupasztorkú gébnek a Balatonban„, a válasz egyértelműen a köves, kemény aljzatú területek és a mesterséges struktúrák. A Balaton alapvetően lágy üledékű, iszapos medrű tó, de számos pontján találhatók olyan területek, ahol a fenék kavicsos, köves, vagy emberi beavatkozás révén kemény felületek jöttek létre. Ezek az élőhelyek jelentik a géb számára az ideális életkörülményeket.

Miért Pont a Köves és Mesterséges Élőhelyek?

Nézzük meg részletesebben, miért ezek a területek válnak a géb paradicsomává:

  1. Ivadéknevelő és Ívóhelyek: A gébek ivadékai a kövekre, sziklákra vagy egyéb kemény felületekre tapadva fejlődnek. A hímek védelmezik az ikrákat, és a kemény aljzat számos rejtekhelyet, üreget és repedést kínál számukra, ahol a fészkeket kialakíthatják. Az iszapos, növényzettel benőtt területek nem biztosítanak ilyen stabil, ragadós felületet az ikráknak, és a finom üledék könnyen beboríthatja őket.
  2. Rejtekhelyek és Védelem: A kövek és a mesterséges szerkezetek, mint a mólók, stégek lábai, hídpillérek vagy a partmenti kőhányások, kiváló búvóhelyeket biztosítanak a gébek számára a ragadozók (például süllő, harcsa, kormorán) elől. Itt könnyebben elbújhatnak, és biztonságban érezhetik magukat, különösen az erős hullámzás vagy áramlás esetén.
  3. Táplálékforrás: A Balatonban a vándorkagyló (Dreissena polymorpha), egy másik invazív faj, előszeretettel telepszik meg a kemény aljzatokon és a mesterséges struktúrákon. Ez a kagyló a csupasztorkú géb egyik fő táplálékforrása, így ahol bőséges a kagylópopuláció, ott a géb is könnyedén talál élelmet. Emellett a kövek között számos apró gerinctelen állat, rovarlárva és rák is él, amelyek szintén a géb étrendjének részét képezik.
  4. Territoriális Viselkedés: A gébek territoriális halak, és a köves területek, ahol kijelölhetik és védelmezhetik a területüket, ideálisak számukra. Egy adott kő vagy repedés válhat az „otthonukká”, amit agresszívan védenek más fajoktól, sőt saját fajtársaiktól is.

Konkrét Balatoni Élőhelyek, Ahol Domináns

A fentiek alapján a csupasztorkú géb a Balaton következő területein a leggyakoribb:

  • Mólók, Stégek és Kikötők: A Balaton partján elhelyezkedő számos móló, stég és hajókikötő beton vagy kő alapzata, tartószerkezetei ideális élőhelyet biztosítanak. A mólók lábainál gyakran hatalmas számban figyelhetők meg a gébek.
  • Parti Kőhányások és Sziklás Területek: Ahol a part mentén kövekkel erősítették meg a töltést, vagy természetesen előforduló sziklák vannak (pl. Tihany, Fonyód egyes részei), ott a gébek nagy sűrűségben élnek.
  • Hídpillérek és Víz alatti Műtárgyak: Bár a Balatonon nincsenek nagy hidak, a Tihanyi-félszigetnél található víz alatti akadályok vagy más mesterséges, vízbe merülő építmények, mint például régi alapok, mesterséges zátonyok, szintén kedvelt búvóhelyek.
  • Horgászhelyek: Ahol a horgászok kövezést, betontuskókat, vagy más „akasztós” helyeket alakítottak ki, ott is rendkívül gyakori a géb. A horgászok visszajelzései szerint a géb szinte minden kapásnál horogra akadhat ezeken a helyeken.

Ezzel szemben, az iszapos, növényzettel sűrűn benőtt, vagy nyílt vízfelületű területeken a csupasztorkú géb sokkal kisebb számban fordul elő. Bár képes megélni más típusú aljzatokon is, a szaporodásához, a ragadozók elleni védekezéséhez és a táplálékszerzéshez szükséges optimális körülményeket a köves, mesterséges struktúrák biztosítják számára.

Ökológiai Hatás és Kérdőjelek a Balatonban

A csupasztorkú géb sikeres terjedése a Balatonban nem csupán érdekesség, hanem komoly ökológiai kihívás is. Az invazív fajok megjelenése mindig felborítja a meglévő egyensúlyt. A géb versenyez a hazai halfajokkal a táplálékért és az ívóhelyekért. Különösen érzékenyen érintheti azokat a fajokat, amelyek szintén az aljzaton élnek és táplálkoznak, vagy hasonló ívóhelyeket használnak (pl. törpeharcsa, fenékjáró küllő, de akár a ponty, keszegfélék is érintettek lehetnek az ikrák fogyasztása miatt). Az ikrafaló viselkedése jelentős károkat okozhat a hazai fajok szaporodásában.

Ugyanakkor a természet sosem fekete-fehér, és az ökoszisztémák adaptálódnak. A csupasztorkú géb maga is táplálékforrássá vált a Balaton ragadozó halai, mint a süllő és a harcsa számára. Ez némileg mérsékelheti a géb populációjának növekedését, és egyfajta „büfé” jelleggel segítheti a ragadozók növekedését. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a géb rendkívül magas szaporodási rátája és a ragadozók korlátozott hatékonysága miatt a géb populációja stabilan nagy marad. A Balatoni Limnológiai Intézet és más kutatócsoportok folyamatosan vizsgálják a faj hatását és terjedését, hogy minél pontosabb képet kapjunk a tó ökoszisztémájában betöltött szerepéről.

Kutatási Erőfeszítések és Jövőbeli Kilátások

A csupasztorkú géb Balatonban való elterjedésének mértékét és ökológiai hatásait számos kutatás vizsgálja. Elektromos halászattal, hálózással és búvárfelmérésekkel térképezik fel a populáció sűrűségét és eloszlását. Ezek a vizsgálatok rendre megerősítik, hogy a legmagasabb egyedsűrűséget a már említett köves, mesterséges aljzatú területeken érik el. Az adatok elemzésével a szakemberek igyekeznek megérteni, hogyan befolyásolja a géb a Balaton halállományát, a táplálékláncot és a vízminőséget.

A jövőre nézve valószínű, hogy a csupasztorkú géb tartósan a Balaton állandó lakója marad. A faj kiirtása vagy drasztikus visszaszorítása egy ekkora, nyílt rendszerű tóban gyakorlatilag lehetetlen feladat. Ehelyett a hangsúly az együttélésre és az ökoszisztéma alkalmazkodóképességének megfigyelésére helyeződik. Fontos, hogy a horgászok és a Balatont használók tudatosan járjanak el: ne telepítsenek be idegen fajokat, és ne mozgassanak fajokat egyik vízből a másikba, hogy elkerüljük a további invazív fajok megjelenését.

A csupasztorkú géb esete a Balatonban élő bizonyítéka annak, hogy az emberi tevékenység – legyen az szándékos vagy véletlen – milyen komplex és gyakran előre nem látható hatásokkal járhat a természetes rendszerekre. Miközben a táplálékhálózat bizonyos szempontból megváltozik, a Balaton ökoszisztémája folyamatosan alkalmazkodik, és a csupasztorkú géb immár az új egyensúly részévé vált – egy olyan része, amely leginkább a tó „kőkemény”, ember alkotta menedékeiben érzi otthon magát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük