A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus), a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán északi részének rejtélyes lakója, az egyik leghosszabb életű gerinces a Földön. Sokáig találgatások övezték élettartamát, de a legújabb kutatások megdöbbentő eredményekkel szolgáltak: egyes példányok akár 500 évig is élhetnek. De honnan tudjuk ezt? Milyen tudományos módszerekkel sikerült megfejteni ezt a biológiai rejtélyt?
A Korbecslés Kihívásai
A cápák korának megállapítása nem egyszerű feladat. A legtöbb halfaj esetében a fülkövek (otolithok) évgyűrűinek számolásával határozzák meg az életkort, de a cápáknak nincsenek ilyen képződményeik. Hagyományosan a cápák korát a gerincoszlop csigolyáin található meszesedett gyűrűk számolásával becsülték. Azonban a grönlandi cápáknál ezek a gyűrűk nehezen értelmezhetőek, és a módszer pontossága megkérdőjelezhető.
A Radiokarbon Kormeghatározás Forradalma
A tudományos áttörést a radiokarbon kormeghatározás hozta meg. Ez a módszer az élő szervezetekben lévő szén-14 (14C) izotóp bomlási sebességét használja a kor meghatározására. A módszert leginkább régészeti leletek datálására használják, de a grönlandi cápák esetében egy különleges körülmény segített a pontosabb becslésben.
Az 1950-es és 1960-as években a nukleáris fegyverkísérletek jelentős mennyiségű 14C-t juttattak a légkörbe, ami a táplálékláncon keresztül bekerült a tengeri élővilágba is. Ez a „bombahatás” egy egyedi radiokarbon-jelzőt hozott létre az óceánokban. A kutatók a grönlandi cápák szemlencséjének belső, kristályos szerkezetében – amely születéskor alakul ki, és utána nem változik – megmérték a 14C izotóp mennyiségét. Mivel a szemlencse nem cserélődik ki, a benne lévő szén-14 mennyisége tükrözi a cápa születésekor a környezetben lévő szén-14 szintjét.
A Nature folyóiratban 2016-ban publikált tanulmányban a kutatók 28 grönlandi cápa szemlencséjét vizsgálták meg. Eredményeik azt mutatták, hogy a legnagyobb, 5 méter hosszú nőstény példány körülbelül 392 ± 120 éves lehetett. Ez azt jelenti, hogy a cápa a 17. század elején születhetett! A kutatók becslése szerint a faj várható élettartama legalább 272 év, de egyes példányok akár 500 évig is élhetnek.
Mi Lehet a Hosszú Élet Titka?
A grönlandi cápák rendkívül lassú anyagcseréje és alacsony testhőmérséklete (általában 1-5 Celsius fok) hozzájárulhat a hosszú élettartamukhoz. Az alacsonyabb hőmérséklet és anyagcsere lassítja a sejtek károsodását és öregedését. Ezenkívül a grönlandi cápák sejtjeinek különleges javító mechanizmusai is lehetnek, amelyek lehetővé teszik számukra a DNS-károsodás hatékonyabb helyreállítását.
A kutatók jelenleg is vizsgálják a grönlandi cápák genetikai állományát, hogy azonosítsák azokat a géneket, amelyek felelősek lehetnek a hosszú élettartamért. Ezek a gének potenciálisan felhasználhatók lehetnek az emberi öregedés kutatásában és a betegségek megelőzésében.
A Jövő Kutatásai
A grönlandi cápák lenyűgöző élettartama továbbra is sok kérdést vet fel. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a faj öregedési mechanizmusait, táplálkozási szokásait és szaporodási stratégiáit. A jövőbeli kutatások segíthetnek megőrizni ezt a rejtélyes és ősi fajt, valamint új ismeretekkel gazdagíthatják az öregedés biológiájának területét.
A grönlandi cápa nem csupán egy hal, hanem egy élő időgép, amely a múlt századok titkait hordozza magában. A tudomány segítségével egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy megfejtsük a hosszú élet rejtélyét, és megismerjük ennek a különleges teremtménynek a valódi jelentőségét.