Biztosan sokan tapasztalták már, hogy egy éjszakai halugrás során, amikor a reflektorfény hirtelen kialszik, a víz felszíne mintha forrni kezdene. Apró buborékok, pezsgés és hangok töltik be a teret. De vajon tényleg forr a víz? A válasz nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, és több fizikai és biológiai tényező is közrejátszik ebben a jelenségben.
A fény szerepe a vízben
A fény – különösen egy erős reflektorfény – komoly hatással van a vízi ökoszisztémára. Nappal a napfény lehetővé teszi a fotoszintézist, amely során a növények és algák szén-dioxidot és vizet alakítanak át oxigénné és energiává. Ez az oxigén oldódik a vízben, és létfontosságú a vízi élőlények számára.
Éjszaka, a reflektorfény hasonló hatást válthat ki a megvilágított területen. Az algák és a fitoplanktonok folytatják a fotoszintézist, ami az oxigénszint növekedéséhez vezet a vízben. Amikor azonban a fény hirtelen megszűnik, a helyzet megváltozik.
A hirtelen sötétség hatásai
Amikor a reflektort lekapcsolják, a fotoszintézis azonnal leáll. A fitoplanktonok és algák többé nem termelnek oxigént, de továbbra is fogyasztják azt légzésük során. Ez a hirtelen oxigéntermelés-csökkenés és a folyamatos fogyasztás a vízben oldott oxigénszint gyors csökkenéséhez vezethet.
Az oldott oxigén csökkenése önmagában nem okozza a „forrást”. A jelenségért valójában más tényezők felelősek:
- Gázkiválás: A vízben oldott gázok (pl. oxigén, nitrogén, szén-dioxid) oldhatósága csökken a hőmérséklet emelkedésével és a nyomás csökkenésével. A reflektorfény által felmelegített víz, valamint a fotoszintézis által megnövelt oxigénszint a fény kikapcsolása után hűlni kezd. Ahogy a víz hűl, a gázok oldhatósága csökken, és apró buborékok formájában kiválnak a vízből. Ez adja a „forrás” látszatát.
- Szerves anyag bomlása: A vízben lévő szerves anyagok (pl. elhalt növények, állati ürülék) bomlása során gázok szabadulnak fel. A fény jelenléte serkentheti a bomlási folyamatokat, és amikor a fény megszűnik, a bomlás során keletkező gázok – főként metán és szén-dioxid – kiválnak a vízből, hozzájárulva a buborékok képződéséhez.
- Élőlények tevékenysége: Kisebb vízi élőlények, mint például baktériumok és apró rákfélék, szintén hozzájárulhatnak a buborékok képződéséhez. A sötétség beálltával ezek az élőlények aktívabbá válhatnak, és anyagcseréjük során gázokat bocsáthatnak ki.
- Konvekció: A fény által felmelegített víz a felszínen koncentrálódik. Amikor a fény megszűnik, a víz felszíne hűlni kezd, és a melegebb, mélyebb víz felfelé áramlik, hogy kiegyenlítse a hőmérsékletet. Ez a konvekciós áramlás is hozzájárulhat a gázok kiválásához és a buborékok képződéséhez.
Miért tűnik fel ez a jelenség leginkább éjszaka?
Nappal a napfény által okozott folyamatos mozgás és a szél által keltett hullámok elfedik a gázkiválás jelenségét. Éjszaka azonban, amikor a víz nyugodtabb, és a fény hirtelen megszűnése koncentráltan váltja ki a gázkiválást, a „forrás” hatás sokkal látványosabbá és hallhatóbbá válik.
Összefoglalás
Tehát a víz nem forr a szó szoros értelmében, amikor lekapcsolják a reflektort egy éjszakai halugrás során. A látványos buborékképződés és a pezsgés több tényező együttes hatásának köszönhető, beleértve a gázkiválást, a szerves anyag bomlását, az élőlények tevékenységét és a konvekciós áramlást. Mindezek a tényezők a fény és a sötétség váltakozásának, valamint a víz termodinamikai tulajdonságainak köszönhetően jönnek létre, ami egy különleges és érdekes természeti jelenséghez vezet.
Legközelebb, amikor ilyet tapasztalsz, ne ijedj meg! Egyszerűen csak egy komplex természeti folyamatnak vagy a szemtanúja.