A horgászat az ember és a természet közötti harmónia különleges formája. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap a halállományok megóvása és a fenntartható horgászat elve. Ennek egyik legfontosabb pillére a catch & release, azaz a fogd és engedd el módszere. Bár sokan általánosságban gondolnak rá, minden halfajnak megvannak a maga speciális igényei a stresszmentes és túlélési esélyeket maximalizáló visszaengedéshez. Ebben a cikkben a dolmányos ponty (Abramis brama) szakszerű visszaengedésére koncentrálunk, amely egy gyakori, ám sokszor alulértékelt halfaj vizeinkben, amelynek kímélete kiemelten fontos a biodiverzitás megőrzése szempontjából.
Miért olyan fontos a dolmányos ponty kíméletes kezelése?
A dolmányos ponty, közismertebb nevén a dévérkeszeg, rendkívül elterjedt faj hazánk folyóiban és állóvizeiben. Fontos része az ökoszisztémának, tápláléka sok ragadozó halnak, és nagyban hozzájárul a víz alatti élővilág egyensúlyához. Bár nem számít „nemes” halnak a pontyhoz vagy harcsához hasonlóan, állománya és egészsége létfontosságú. A dévér keszeg rendkívül érzékeny a stresszre, a helytelen kezelésre és a levegőn töltött időre. Szája rendkívül puha és érzékeny, pikkelyei könnyen megsérülnek, nyálkahártyája pedig kulcsfontosságú a betegségek elleni védekezésben. Egy szakszerűtlenül visszaengedett dévér ugyan elúszhat, de sérülései vagy a túlzott stressz miatt napokon belül elpusztulhat. Ezért alapvető fontosságú, hogy elsajátítsuk a szakszerű visszaengedés minden lépését.
Felkészülés a kíméletes horgászatra
A sikeres és kíméletes catch & release már a horgászat megkezdése előtt elkezdődik. A megfelelő felszerelés kiválasztása alapvető a hal jóléte szempontjából.
- Bot és orsó: Válasszunk olyan botot, amelynek akciója elegendő rugalmasságot biztosít a fárasztáshoz, de kellő erőt ad a hal gyors kiemeléséhez, elkerülve a túlzott kimerítést. Egy közepesen lágy bot csökkenti a hal szájának sérülésének kockázatát. Az orsón lévő fék legyen finoman állítható, hogy a zsinórszakadás vagy a horog kiszakadása helyett a hal energiáját lehessen kezelni.
- Zsinór: A kellő vastagságú, de nem túlzottan erős főzsinór és előke biztosítja a szükséges erőt anélkül, hogy túlzott terhelést jelentene a halra. Kerüljük a túl vékony zsinórokat, amelyek hosszú fárasztáshoz vezethetnek, és a túl vastagokat, amelyek indokolatlanul durvák lehetnek.
- Horog: Ez a legkritikusabb elem. A horogszabadítás szempontjából a szakáll nélküli vagy mikro-szakállas horgok az ideálisak. Ezek minimálisra csökkentik a hal szájának sérülését, és rendkívül gyorsan eltávolíthatók. A dolmányos ponty puha szájára tekintettel ez elengedhetetlen. A horog mérete is fontos: a túl kicsi horog mélyre nyelést, a túl nagy pedig feleslegesen nagy sebet okozhat.
- Merítőháló: Egy nagy, puha hálójú merítőháló elengedhetetlen. A gumi bevonatú vagy csomómentes hálók a legjobbak, mivel nem sértik a hal nyálkahártyáját és pikkelyeit. Fontos, hogy a merítőháló elég nagy legyen ahhoz, hogy a hal kényelmesen elférjen benne, és ne szoruljon össze.
- Pontymatrac/bölcső: Habár a dévérek kisebb méretűek, mint a pontyok, egy puha, nedvesített matrac vagy bölcső használata erősen ajánlott. Ez megvédi a halat a száraz, durva talajtól, és biztosítja a szükséges párnázottságot a horogszabadítás idejére. Mindig tartsa nedvesen!
- Horogszabadító eszközök: Egy hosszúszárú horogszabadító fogó, hemostatisztikai csipesz vagy speciális horogszabadító elengedhetetlen. Ezek segítségével gyorsan és hatékonyan távolíthatjuk el a horgot a hal szájából anélkül, hogy az ujjainkkal tovább sértenénk a halat vagy magunkat.
- Fertőtlenítő spray/oldat: Egy jó minőségű, halak számára kifejlesztett fertőtlenítő spray segíthet a horog által okozott sebek kezelésében, csökkentve a fertőzések kockázatát.
- Mérőzsák és mérleg: Ha mérni szeretnénk a halat, használjunk mindig nedves mérőzsákot vagy súlymérő hevedert. Soha ne tegyük a halat száraz zacskóba!
- Víz: Mindig legyen kéznél egy vödör vagy palack víz, amivel a matracot és a kezünket nedvesen tarthatjuk.
A fárasztás és a partra emelés
A fárasztás során törekedjünk a hal kíméletes és gyors kiemelésére. A túl hosszú fárasztás kimerítheti a halat, növelve a stressz szintjét és csökkentve a túlélési esélyeit. A dolmányos ponty, mint viszonylag törékeny halfaj, különösen érzékeny erre.
- Ne siessünk, de ne is húzzuk el: Találjuk meg az egyensúlyt. Ne rángassuk a halat, de folyamatosan fejtsünk ki nyomást, hogy irányítani tudjuk. Engedjük, hogy az orsó féke végezze a dolgát, amikor a hal kirohan.
- Merítés: Amikor a hal a felszín közelébe ér, óvatosan tereljük a merítőhálóba. Soha ne emeljük ki a halat a zsinórnál fogva, és ne ráncigáljuk ki a partra. Hagyjuk, hogy a merítőháló nyelje el a halat. Emeljük ki a merítőhálót a vízből, mielőtt a halat kivennénk belőle.
A parton végzett műveletek: Sebesség és kímélet
A parton a legkevesebb időt töltse a hal a levegőn, és minden mozdulatunk legyen a lehető leggyengédebb.
- Nedves matrac és kéz: Helyezzük a merítőhálóból kiemelt halat a nedvesített pontymatracra vagy bölcsőbe. Győződjünk meg róla, hogy a matrac minden része, amivel a hal érintkezik, nedves. Kezünket is mindig nedvesítsük be, mielőtt megérintjük a halat. A száraz kéz károsítja a hal nyálkahártyáját, ami létfontosságú a fertőzések elleni védekezésben.
- Horogszabadítás: Ez a legkritikusabb lépés. A dolmányos ponty szájának rendkívüli lágysága miatt különös óvatosság szükséges.
- Ha a horog a száj szélén van: Óvatosan, egy mozdulattal távolítsuk el a horogszabadító fogó segítségével. Ha szakáll nélküli horogról van szó, ez általában másodperceket vesz igénybe.
- Ha a horog mélyebben van: Használjunk hosszúszárú horogszabadítót, és mindig a horog hegyére helyezve nyomjuk ki. Soha ne húzzuk ki erővel! Ha a horog túl mélyen van, és a halra nézve nagy sérüléssel járna az eltávolítása, mérlegeljük a zsinór elvágását a horog tövénél. Ez egy ritka, végső megoldás, de néha ez a jobb választás a hal túlélési esélyeinek maximalizálása érdekében.
- Fényképezés (ha szükséges): Ha szeretnénk fényképet készíteni a halról, tegyük azt a lehető leggyorsabban, és minimális időre emeljük ki a halat a matracról. Tartsuk a halat a vízszinteshez közel, mindkét kezünkkel alátámasztva a testét, különösen a hasát. Soha ne tartsuk a halat függőlegesen, a kopoltyújánál vagy az állkapcsánál fogva! A dévérkeszeg esetében különösen fontos a megfelelő alátámasztás, mivel testalkatuk miatt könnyen megsérülhetnek.
- Mérés (ha szükséges): A mérőzsákba vagy hevederbe helyezett, nedves halat mérjük le. Győződjünk meg róla, hogy a mérleg nullázva van, és a mérés gyors.
- Sebkezelés: A horog okozta apró sebekre fújjunk fertőtlenítő sprayt. Ez segít megelőzni a fertőzéseket, és elősegíti a gyorsabb gyógyulást.
A visszaengedés művészete
A hal visszaengedése az egész folyamat csúcspontja. Itt dől el igazán, hogy a halvédelem iránti elkötelezettségünk meghozza-e gyümölcsét.
- Óvatosan a vízbe: Helyezzük a halat a nedves mérőzsákból vagy a matracról óvatosan vissza a vízbe, a merítőháló segítségével vagy közvetlenül, ha közel vagyunk a parthoz. A legfontosabb, hogy a halat a merítőhálóval együtt, vagy kézzel, kíméletesen juttassuk vissza a vízbe.
- Regenerálódás: Tartsuk a halat a vízben, amíg teljesen fel nem épül. Támasszuk alá a hasát, és finoman mozgassuk előre-hátra, hogy a kopoltyúin átáramoljon a friss, oxigéndús víz. A dolmányos ponty viszonylag gyorsan regenerálódik, de soha ne erőltessük. Amint érezzük, hogy a hal magától próbálja fenntartani magát és úszni, engedjük el.
- Figyeljük meg: Győződjünk meg róla, hogy a hal erőteljesen elúszik, és nem fordul hasra vagy lebeg mozdulatlanul a felszínen. Ha bizonytalanul úszik el, tartsuk tovább, amíg teljesen magához tér.
Gyakori hibák, amiket kerüljünk
- Száraz kéz, száraz matrac: Ahogy említettük, ez az egyik legnagyobb hiba, ami súlyos károsodást okozhat a hal nyálkahártyáján.
- Túlzott levegőn tartás: Minimalizáljuk a hal levegőn töltött idejét. Ez főleg fényképezéskor fordul elő, igyekezzünk gyorsan végezni.
- Durva kezelés: Soha ne dobjuk, ne ejtsük le a halat, és ne szorítsuk túl erősen.
- Helytelen fogás: A kopoltyúnál vagy a szemet megnyomva történő fogás súlyos belső sérüléseket okozhat. Mindig a hasa alátámasztásával, vízszintesen tartsuk.
- Elképzelt túlzott segítség: A halat nem kell erőltetve „lebegtetni” a vízben. Csak akkor mozgassuk, ha maga nem mutat életjeleket, és a kopoltyúin átáramló vizet biztosítani akarjuk.
Fenntartható horgászat és a jövő
A catch & release több, mint egy módszer; ez egy mentalitás, egy etikus megközelítés a horgászathoz. A fenntartható horgászat alapköve, amely biztosítja, hogy a jövő generációi is élvezhessék a természet adta lehetőségeket és a horgászat örömeit. A dolmányos ponty, mint az ökoszisztéma fontos tagja, megérdemli a tiszteletet és a gondoskodást. Azáltal, hogy elsajátítjuk és alkalmazzuk a szakszerű visszaengedés technikáit, nem csak egy halnak adunk esélyt a túlélésre, hanem hozzájárulunk vizeink egészségéhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
Horgászként felelősséggel tartozunk a természetért, és minden egyes visszaengedett hal egy lépés afelé, hogy vizeink továbbra is gazdagok és élénkek maradjanak. Legyünk példaképek, osszuk meg tudásunkat másokkal, és horgásszunk mindig a halak és a környezet tiszteletben tartásával. A kíméletes halászat nem csupán elmélet, hanem mindennapi gyakorlat, amely mindannyiunk számára előnyös.