A tányérlazac, vagyis a közös konyhából, közös költségvetésből gazdálkodó, de különálló projekteken dolgozó, autonóm csapatok koncepciója egyre népszerűbb a modern vállalatok körében. De vajon hány emberből álljon egy ilyen csapat ahhoz, hogy a leghatékonyabban működjön? A kérdés nem egyszerű, és nincs rá egyetlen, mindenkire érvényes válasz. Ebben a cikkben körüljárjuk a témát, megvizsgálva a különböző tényezőket, amelyek befolyásolják az ideális csapatméretet.

Mi az a Tányérlazac Modell?

Mielőtt belemerülnénk a létszám kérdésébe, tisztázzuk, mit is értünk a tányérlazac modell alatt. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy egy vállalat több kisebb, autonóm csapatra van osztva, melyek mindegyike önállóan felelős egy adott területért, projektért vagy termékért. A „tányérlazac” elnevezés arra utal, hogy a csapatok osztoznak a közös erőforrásokon (mint egy nagy tányér lazac, amiből mindenki vehet), de a munkájukat tekintve függetlenek egymástól. Ez a modell elősegítheti a gyorsabb döntéshozatalt, a nagyobb kreativitást és a jobb alkalmazkodóképességet.

A „Két Pizza Szabály” és egyéb útmutatók

Az egyik legismertebb irányelv a csapatméret optimalizálására a „két pizza szabály”, melyet Jeff Bezos, az Amazon alapítója vezetett be. A szabály lényege, hogy a csapat létszáma ne legyen több, mint amennyit két nagyméretű pizzával jóllakhat. Ez körülbelül 6-10 főt jelent. Az indoklás egyszerű: egy ekkora csapatban a kommunikáció hatékonyabb, a tagok jobban ismerik egymást, és a döntéshozatali folyamatok gördülékenyebbek.

Bár a „két pizza szabály” egy jó kiindulópont lehet, fontos megjegyezni, hogy nem szentírás. A tányérlazac csapat ideális mérete függ a feladat jellegétől, a csapattagok készségeitől, a vállalat kultúrájától és még sok más tényezőtől. Vannak helyzetek, amikor egy kisebb, 3-5 fős csapat a leghatékonyabb, míg más esetekben egy 12-15 fős csapat is jól működhet.

A Kis Csapatok Előnyei és Hátrányai

A kisebb csapatok (3-7 fő) gyakran hatékonyabbak a következő területeken:

  • Kommunikáció: Könnyebb kommunikálni és egyeztetni, kevesebb az esély a félreértésekre.
  • Döntéshozatal: A döntések gyorsabban és rugalmasabban hozhatók meg.
  • Kohézió: A tagok közötti szorosabb kapcsolatok erősítik a csapat szellemét.
  • Felelősség: Mindenki jobban érzi a felelősséget a csapat sikereiért és kudarcaiért.

Ugyanakkor a kisebb csapatoknak is vannak hátrányai:

  • Kiszolgáltatottság: Egy-egy tag kiesése (pl. betegség miatt) jelentősen befolyásolhatja a csapat teljesítményét.
  • Szakértelem hiánya: Előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésre minden szükséges szakértelem a csapaton belül.
  • Túlterheltség: A kevesebb emberre több feladat hárulhat, ami túlterheltséghez és kiégéshez vezethet.

A Nagyobb Csapatok Előnyei és Hátrányai

A nagyobb csapatok (8-15 fő) előnyei:

  • Szakértelem sokfélesége: Több különböző készség és tudás áll rendelkezésre a csapaton belül.
  • Terhelésmegosztás: A feladatok jobban megoszthatók, csökkentve az egyéni terhelést.
  • Rugalmasság: Könnyebb alkalmazkodni a változó igényekhez és prioritásokhoz.

A nagyobb csapatok hátrányai:

  • Kommunikációs nehézségek: A kommunikáció bonyolultabbá válhat, több időt vehet igénybe.
  • Döntéshozatali lassúság: A döntések meghozatala lassabb és körülményesebb lehet.
  • Csoportgondolkodás: Fennáll a veszélye a csoportgondolkodásnak, amikor a tagok nem mernek kritikusak lenni.
  • Kohézió hiánya: A tagok kevésbé érezhetik magukat a csapat részének.

A Fontos Tényezők a Csapatméret Meghatározásához

A tányérlazac csapat ideális méretének meghatározásakor a következő tényezőket érdemes figyelembe venni:

  • A feladat komplexitása: Minél komplexebb a feladat, annál több emberre lehet szükség, de fontos, hogy a kommunikáció továbbra is hatékony maradjon.
  • A tagok készségei: Ha a csapat tagjai rendelkeznek többféle készséggel és tapasztalattal, kevesebb ember is elegendő lehet.
  • A kommunikációs csatornák: Fontos, hogy a csapat rendelkezzen hatékony kommunikációs csatornákkal, amelyek lehetővé teszik a gyors és egyszerű információáramlást.
  • A csapat kultúrája: A csapat kultúrája nagyban befolyásolja a hatékonyságot. Egy jól működő, összetartó csapat kevesebb emberrel is többet tud elérni.
  • A vállalat mérete és struktúrája: A vállalat mérete és struktúrája is befolyásolja a csapatméretet. Egy nagyobb vállalatban a csapatok nagyobbak lehetnek, de fontos, hogy továbbra is autonómak maradjanak.
  • A projekt időtartama: Rövidebb projektekhez kisebb, gyorsan reagáló csapatok ideálisak, míg hosszabb távú, komplex projektekhez nagyobb, több szakértelemmel rendelkező csapatok szükségesek.

A Csapatméret Folyamatos Figyelése és Módosítása

A csapatméret nem egy statikus dolog. Fontos, hogy a csapat teljesítményét rendszeresen figyelemmel kísérjük, és szükség esetén módosítsuk a létszámot. Ha a csapat túlterhelt, vagy a kommunikáció akadozik, érdemes új tagokat felvenni. Ha a csapat teljesítménye nem megfelelő, érdemes megvizsgálni, hogy a létszám megfelelő-e a feladat elvégzéséhez.

A lényeg, hogy a tányérlazac csapat ideális mérete az adott helyzettől és a fenti tényezőktől függ. Nincs egyetlen jó válasz, de a fenti szempontok figyelembevételével a legtöbb vállalat megtalálhatja a számára legmegfelelőbb megoldást.

Összegzés

A tányérlazac modell hatékonyságának kulcsa a jól megválasztott csapatméret. A „két pizza szabály” egy jó kiindulópont lehet, de fontos, hogy figyelembe vegyük a feladat jellegét, a tagok készségeit, a kommunikációs csatornákat, a csapat kultúráját és a vállalat méretét is. A csapat teljesítményét rendszeresen figyelemmel kell kísérni, és szükség esetén módosítani a létszámot. A folyamatos figyelés és a rugalmas alkalmazkodás biztosítja, hogy a tányérlazac csapat a lehető leghatékonyabban működjön.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük