A Zala folyó, a Balaton vízgyűjtő területe, sokak számára a horgászat és a természetközeli kikapcsolódás színtere. Azonban kevesen tudják, hogy a folyó mélyén egy különleges és titokzatos élőlény rejtőzik: az európai angolna (Anguilla anguilla). Felmerül a kérdés: mit keresnek az angolnák a Zala folyóban, és miért olyan fontos a jelenlétük?
Az angolna életútja: Egy transzatlanti kaland
Az európai angolna élete egy valóságos kalandregénybe illik. Minden egyed a Sargasso-tengerben, az Atlanti-óceán mélyén születik. Ezek a piciny lárvák, melyeket „leptocephalus”-nak hívnak, több ezer kilométert sodródnak az áramlatokkal Európa felé, körülbelül 1-3 év alatt. Amikor elérik az európai partokat, átalakulnak üvegangolnává – egy áttetsző, miniatűr angolnaváltozattá. Ekkor kezdődik az életük édesvízi szakasza.
Az üvegangolnák tömegesen vándorolnak fel a folyókba és patakokba, köztük a Zalába is. Ahogy feljebb jutnak a folyóban, egyre pigmentáltabbá válnak, és „sárga angolnává” alakulnak. Ebben a fázisban élik életük nagy részét, akár 10-20 évig is, táplálkozva és növekedve a folyó medrében.
Érdekesség, hogy az angolnák képesek a szárazföldön is közlekedni, ha a körülmények úgy kívánják. Nedves bőrük lehetővé teszi, hogy rövid távolságokat megtegyenek a víztestek között, így a Zala mellékágai is elérhetővé válnak számukra.
Mit keresnek az angolnák a Zala folyóban?
A Zala folyó ideális életteret biztosít az angolnák számára a növekedéshez és a táplálkozáshoz. A folyó gazdag táplálékforrásokban, mint például rovarlárvák, kis halak, rákok és más gerinctelenek. A búvóhelyek (gyökerek, kövek, sűrű növényzet) is fontosak a ragadozók elleni védekezéshez.
Fontos megjegyezni, hogy az angolnák opportunista ragadozók, ami azt jelenti, hogy szinte bármit elfogyasztanak, ami eléjük kerül. Ez a táplálkozási rugalmasság segíti őket a túlélésben a változó környezeti feltételek között.
A Zala és a Balaton kapcsolata
A Balaton a Zala folyó legnagyobb befogadója. Az angolnák a Zalán keresztül jutnak el a Balatonba is, ahol szintén megtalálják a számukra megfelelő életteret. A Balatonban élő angolnák jelentős szerepet játszanak a tó ökológiai egyensúlyának fenntartásában.
A „fényes angolna” és a szaporodás
Amikor az angolnák elérik az ivarérettséget, átalakulnak „fényes angolnává”. Ekkor a testük ezüstös színűvé válik, a szemük megnő, és a tápcsatornájuk elsorvad. Ez azt jelenti, hogy az angolnák ebben a fázisban már nem táplálkoznak, csak a szaporodásra koncentrálnak.
A fényes angolnák ezután megkezdik hosszú és veszélyes útjukat vissza a Sargasso-tengerbe, ahol lerakják ikráikat, majd elpusztulnak. A szaporodási ciklus a mai napig nem teljesen tisztázott, mivel a kutatóknak még nem sikerült megfigyelniük angolnák szaporodását a természetes élőhelyükön.
Az angolna veszélyeztetett faj
Sajnos az európai angolna a veszélyeztetett fajok közé tartozik. A populációk drasztikusan csökkentek az elmúlt évtizedekben. Ennek számos oka van, többek között:
- Túlzott halászat: Az üvegangolnák és a felnőtt angolnák is célpontjai a halászatnak.
- Élőhelyek elvesztése és degradációja: A folyók szabályozása, a gátak építése és a szennyezés mind negatívan befolyásolják az angolnák élőhelyét.
- Paraziták és betegségek: Az Anguillicoloides crassus nevű fonalféreg parazita különösen nagy károkat okoz az angolnapopulációkban.
- Éghajlatváltozás: Az óceáni áramlatok változásai befolyásolhatják az üvegangolnák vándorlását.
Mit tehetünk az angolnák védelméért a Zala folyóban?
Az angolnák védelme érdekében számos intézkedés szükséges:
- Fenntartható halászat: A halászati kvóták szigorú betartása és a illegális halászat megakadályozása.
- Élőhelyek helyreállítása: A folyók természetes állapotának visszaállítása, a gátak átjárhatóvá tétele, és a szennyezés csökkentése.
- Kutatás és monitoring: Az angolnapopulációk folyamatos monitorozása és a kutatások támogatása a faj biológiájának és veszélyeztető tényezőinek jobb megértése érdekében.
- Tudatosságnövelés: A lakosság tájékoztatása az angolnák ökológiai jelentőségéről és a védelem fontosságáról.
Az angolnák jelenléte a Zala folyóban nem csupán egy érdekesség, hanem egy fontos indikátor is a folyó ökológiai állapotára nézve. Ha megőrizzük és védjük ezeket a titokzatos élőlényeket, akkor hozzájárulunk a Zala folyó és a Balaton egészséges ökoszisztémájának fenntartásához.