A tüskéscápa (Squalus acanthias) a világ egyik legelterjedtebb cápafaja, megtalálható az Atlanti-óceánban, a Csendes-óceánban és a Földközi-tengerben is. Bár általában robusztusnak tűnnek, a tüskéscápákat is érinthetik különböző betegségek és paraziták, amelyek negatívan befolyásolhatják egészségüket és túlélési esélyeiket. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a leggyakoribb betegségeket és parazitákat, amelyek ezt a fajt érintik.

Vírusos betegségek

A vírusos megbetegedések kevésbé gyakoriak a cápák esetében, mint a baktériumos vagy parazitás fertőzések, de előfordulhatnak. A tüskéscápákat érintő vírusos betegségekről szóló kutatások még korlátozottak, de néhány vírust azonosítottak, amelyek potenciálisan károsak lehetnek.

  • Lymphocystis: Ez a vírusos betegség elsősorban a bőrön okoz daganatszerű növekedéseket. Bár általában nem halálos, a lymphocystis gyengítheti a cápát, és fogékonyabbá teheti más fertőzésekre. A fertőzés oka általában stressz vagy szennyezés.

Baktériumos betegségek

A baktériumos fertőzések gyakoribbak a cápáknál, mint a vírusos megbetegedések. A tüskéscápák esetében is előfordulhatnak különböző baktériumos fertőzések, amelyek különféle tüneteket okozhatnak.

  • Vibriosis: A Vibrio baktériumok okozzák ezt a betegséget, amely bőrelváltozásokat, fekélyeket és szepszist okozhat. A szennyezett vízben való tartózkodás növeli a fertőzés kockázatát.
  • Fin rot: Ez a betegség a cápa uszonyait érinti, és a baktériumok elszaporodása okozza. Az uszonyok szélén rothadás és elszíneződés tapasztalható, ami akadályozhatja a cápa mozgását és vadászatát. A rossz vízminőség hajlamosíthat erre a betegségre.

Gombás betegségek

A gombás fertőzések ritkábbak a tengeri élőlényeknél, de a tüskéscápák sem kivételek alóluk. A gombás fertőzések általában legyengült immunrendszerrel rendelkező cápákat érintik.

  • Ichthyophonus hoferi: Ez a gomba többféle tengeri élőlényt megfertőzhet, beleértve a cápákat is. A fertőzés belső szerveket, például a májat és a vesét érintheti, ami súlyos szervi károsodást okozhat.

Paraziták

A paraziták jelentős problémát jelenthetnek a tüskéscápák számára. A paraziták a cápák bőrén, kopoltyúiban és belső szerveiben élhetnek, és táplálékot vonhatnak el, illetve szövetkárosodást okozhatnak.

Ektoparaziták

Az ektoparaziták a cápa testének külső felületén élnek.

  • Copepodák (Evezőlábú rákok): Ezek az apró rákfélék gyakran tapadnak a cápa bőrére és kopoltyúira. Bár általában nem okoznak súlyos károkat, nagy számban irritálhatják a cápát és gyengíthetik az immunrendszerét.
  • Tengeri piócák: A tengeri piócák a cápa bőrére tapadnak, és vért szívnak. A fertőzés helyén sebek és gyulladások alakulhatnak ki, ami másodlagos fertőzésekhez vezethet.
  • Isopodák (Ászkarákok): Bizonyos isopodafajok parazita életmódot folytatnak, és a cápa bőrére vagy kopoltyúira tapadnak. Súlyos fertőzés esetén szövetkárosodást okozhatnak.

Endoparaziták

Az endoparaziták a cápa testének belső szerveiben élnek.

  • Galndaférgek (Cestoda): A galandaférgek a cápa bélrendszerében élnek, és táplálékot vonnak el. A súlyos fertőzés tápanyaghiányhoz és gyengeséghez vezethet. A galandaférgek életszakaszuk során a cápa táplálékát képező kisebb halakban is előfordulhatnak.
  • Fonálférgek (Nematoda): A fonálférgek különböző szervekben, például a gyomorban, a bélben és a májban is megtelepedhetnek. A fertőzés gyulladást és szervi károsodást okozhat.
  • Trematodák (Szelvényes férgek): Ezek a paraziták a cápa kopoltyúiban, bélrendszerében és más szerveiben is előfordulhatnak. A fertőzés szövetkárosodást és gyulladást okozhat.
  • Protozoonok: Ezek az egysejtű paraziták különböző szervekben, például a vérben és a bélrendszerben is megtelepedhetnek. A fertőzés szervi károsodást és immunszuppressziót okozhat.

Egyéb tényezők

A tüskéscápák egészségét nem csak a betegségek és paraziták befolyásolják. A környezeti tényezők, például a szennyezés, a túlhalászat és az éghajlatváltozás is hozzájárulhatnak a cápák egészségének romlásához.

  • Szennyezés: A vegyi anyagok és a nehézfémek felhalmozódhatnak a cápák szervezetében, ami szervi károsodáshoz és immunszuppresszióhoz vezethet.
  • Túlhalászat: A túlhalászat csökkenti a cápák táplálékforrásait, ami tápanyaghiányhoz és gyengeséghez vezethet.
  • Éghajlatváltozás: Az éghajlatváltozás megváltoztathatja a cápák élőhelyét és táplálékforrásait, ami stresszt és gyengeséget okozhat.

Megelőzés és kezelés

A tüskéscápák betegségeinek megelőzése és kezelése összetett feladat. A megelőzés kulcsfontosságú elemei a következők:

  • A környezet védelme: A szennyezés csökkentése és a fenntartható halászati gyakorlatok elősegítése segíthet megőrizni a cápák élőhelyét és táplálékforrásait.
  • A cápák stresszszintjének csökkentése: A cápák stresszszintjének csökkentése segíthet megelőzni a betegségek kialakulását.
  • A cápák egészségének monitorozása: A cápák egészségének monitorozása segíthet a betegségek korai felismerésében és kezelésében.

A beteg cápák kezelése általában az ok megszüntetésére irányul. Ez magában foglalhatja antibiotikumok, gombaellenes szerek vagy parazitaellenes gyógyszerek alkalmazását. Súlyos esetekben sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

A tüskéscápák megőrzése érdekében fontos, hogy megértsük a őket fenyegető veszélyeket, beleértve a betegségeket és parazitákat is. A környezet védelmével, a cápák stresszszintjének csökkentésével és az egészségük monitorozásával hozzájárulhatunk ezeknek a fontos ragadozóknak a túléléséhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük