A Duna, ez az élettel teli, monumentális folyó számtalan horgászélményt kínál, és azon kevés vizek egyike, ahol egy igazán különleges ragadozóhalra, a kősüllőre vadászhatunk. Bár kevésbé ismert, mint nagyobb testvérei, a fogas vagy a balin, a kősüllő kapása, ereje és egyedi életmódja felejthetetlen pillanatokat szerezhet a kitartó horgászoknak. Cikkünkben átfogó útmutatót adunk arról, hogyan találhatod meg és ejtheted zsákmányul ezt az izgalmas halfajt a Duna sodrásában.

A Kősüllő – Egy Rejtélyes Ragadozó

A kősüllő (Sander volgensis, korábbi nevén Stizostedion volgense) a süllőfélék családjába tartozik, de méretében és viselkedésében eltér rokonaitól. Általában kisebb termetű, ritkán haladja meg az 1-2 kilogrammot, bár kivételes esetben előfordulnak nagyobb példányok is. Teste zömökebb, feje tompább, és jellegzetes, sötét, szabálytalan harántcsíkjai vannak. Főként a gyorsabb folyású, kavicsos, sóderes vagy köves mederfenékkel rendelkező vizeket kedveli, ahol a búvóhelyek és a táplálékhalak is megtalálhatók. Nevét is ezen preferált élőhelyéről kapta: „kő” + „süllő”. Rajokban él, ami azt jelenti, ha egyet megfogunk, nagy eséllyel több társát is megtaláljuk a közelben.

Mikor Érdemes Kősüllőre Horgászni a Dunán?

A kősüllő horgászatára a legideálisabb időszak általában a tavasz eleje (amikor a víz hőmérséklete emelkedni kezd, és a halak aktívabbá válnak) és a nyár vége, kora ősz. A forró nyári hónapokban a kapókedve alábbhagyhat, de a hidegebb őszi, sőt enyhe téli napokon is eredményesek lehetünk. Napközben a borús, enyhén esős idő kedvezőbb lehet, mint a tűző napsütés, míg a napszakot tekintve a hajnali órák, valamint az alkonyat a legígéretesebb időszakok. Érdemes megjegyezni, hogy éjszaka is rendkívül aktívak lehetnek, különösen holdfényes éjszakákon.

Hol Találjuk Meg a Kősüllőt a Duna Sodrásában?

A Dunai kősüllő horgászat sikerének kulcsa az élőhelyek ismerete. Mivel ragaszkodik a köves, sóderes aljzathoz, keressük a következő területeket:

  • Kőgátak, kőhányások és rip-rapok: Ezek a mesterséges vagy természetes struktúrák rengeteg búvóhelyet és táplálkozóhelyet biztosítanak. A gátak oldalában lévő medertörések és a mögöttük kialakuló örvények különösen ígéretesek.
  • Hídlábak és pillérek: A hidak körüli meder gyakran tele van kövekkel, törmelékkel, ami ideális környezet a kősüllő számára. A pillérek előtt és mögött kialakuló sodrásváltások, visszaforgók szintén remek helyek.
  • Régi mederágak, zátonyok: A Duna állandóan alakuló medrében előfordulnak olyan területek, ahol a homok és iszap mellett nagyobb kövek is megmaradtak.
  • Sodrásváltások, törések: Ahol a gyorsabb sodrás lassúbb, visszaforgó vízzel találkozik, ott a táplálékhalak is megpihennek, és a kősüllők is vadászni járnak. Ezek a pontok gyakran a part menti szélvízeken, öblökben, vagy a folyami akadályok közelében alakulnak ki.
  • Mélység: A kősüllő általában a mederfenék közelében tartózkodik, gyakran mélyebb gödrökben, medertörésekben vagy a part menti „vállak” alján.

Felszerelés – Mire Lesz Szükséged?

A kősüllő horgászat finom, de strapabíró felszerelést igényel, ami lehetővé teszi a mederfenék tapogatását és a halak finom kapásának érzékelését a folyóvízben.

  • Bot: Egy közepesen lágy, de érzékeny spiccű, 2,7-3,3 méter hosszú pergető- vagy feederbot ideális választás partról horgászva. Akciója 10-40 gramm körüli dobósúlyú legyen. Csónakból rövidebb, 2,1-2,4 méteres bot is elegendő. Fontos, hogy a bot érzékenyen jelezze a kapást, de legyen elég gerinces a hal megállításához és kiemeléséhez.
  • Orsó: Egy megbízható, 3000-4000-es méretű pergetőorsó, precíz és finoman állítható fékrendszerrel. Legyen stabil és bírja a folyamatos terhelést.
  • Zsinór: Fonott zsinór (0,10-0,15 mm) használata erősen ajánlott, mivel minimális a nyúlása, így kiválóan érzékelteti a legfinomabb kapásokat is. A fonott zsinór elé mindenképpen kössünk legalább 50-80 cm hosszú, 0,18-0,25 mm átmérőjű fluorocarbon előkét. A fluorocarbon a vízben szinte láthatatlan, ráadásul ellenálló a mederfenéken lévő kövek okozta sérülésekkel szemben.
  • Horgok: Vékony húsú, de erős, hegyes, 6-10-es méretű horgok. Élő kishalhoz a hosszú szárú horgok, vagy a hármashorgok is szóba jöhetnek, míg gilisztához vagy halszelethez az egyszerű egyágúak az ideálisak.
  • Ólmok: Lapos, körte alakú vagy hosszúkás, csúszó ólmok, melyek jól megállnak a sodrásban. Súlyuk a sodrás erősségétől és a mélységtől függően 20-80 gramm között változhat. Fontos, hogy az ólom elegendő súlyú legyen ahhoz, hogy a csalit a mederfenéken tartsa, de ne akadjon le azonnal.

Hatékony Horgászati Módszerek

A kősüllő elsősorban a fenék közelében táplálkozik, ezért a fenékhorgászat a legsikeresebb módszer.

  • Csúszó ólmos fenékhorgászat: Ez a legelterjedtebb és legsikeresebb módszer. Az ólom csúszóan van a főzsinóron, egy gumiütközővel vagy ütközőgyönggyel elválasztva az forgókapocstól, amihez az előke csatlakozik. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a hal felvegye a csalit anélkül, hogy azonnal érezné az ólom súlyát. Az előke hossza változó, 30-80 cm is lehet, a kapókedv és a mederviszonyok függvényében.
  • Fix ólmos fenékhorgászat: Ritkábban alkalmazzák, főleg akkor, ha nagyon erős a sodrás, és muszáj fixen rögzíteni a szereléket. Hátránya, hogy a hal azonnal érzi az ellenállást.
  • Drop Shot: Csónakból vagy stégről horgászva, ahol pontosan egy-egy struktúra, például egy nagyobb kődarab vagy egy kagylópadka fölött szeretnénk felkínálni a csalit, a drop shot szerelék is hatékony lehet. Bár inkább süllőzésre jellemző, kis méretű élő hallal vagy halszelettel kősüllő is megfogható vele.
  • Pergetés: Bár a kősüllő nem kifejezetten műcsalis hal, kis jigekkel, micro-vibrafarkakkal, twisterekkel véletlenül foghatók. Általában süllőzés közben akad horogra. Ha célzottan pergetve keresnénk, apró, természetes színű (barna, olíva, szürke) gumihalak és twisterek lehetnek eredményesek, lassan, a fenéken pattogtatva.

A Csaliválasztás Művészete

A kősüllő ínyenc, és a természetes csalikat részesíti előnyben. A legjobb eredményeket az alábbi csalikkal érhetjük el:

  • Élő csali: Ez a Dunai kősüllő horgászat arany szabálya. Kisebb, élénk mozgású kishalak, mint a küsz, sneci, bodorka vagy dévér ivadék a leginkább vonzóak. A horgot óvatosan, a hal hátába (háti úszója elé) vagy az orrába akasztva kínáljuk fel, hogy minél tovább életben maradjon és természetesen mozogjon. Ne használjunk túl nagy kishalat, a 4-8 cm-es méret az ideális.
  • Giliszta: Különösen a trágyagiliszta (dendrobena) és a nadálytúró, csokorba tűzve. Sokszor megmenthet egy kapástalan napot.
  • Halszelet: Frissen vágott halszelet, lehetőleg bőrrel együtt (pl. keszeg, dévér, sügér), erős, markáns szagával vonzza a kősüllőt. Egy kis darab, kb. 1,5-2 cm hosszú és 0,5 cm széles, jól mutat a horgon.
  • Szúnyoglárva: Főleg tiszta vízben, amikor a halak rendkívül óvatosak. Kősüllőző fenékszerelékre tűzve egy-két gilisztával kombinálva rendkívül hatékony lehet.

Tippek és Trükkök a Sikerhez

  • Vízolvasás: Tanulj meg „olvasni” a vizet! Figyeld a sodrásváltásokat, a felszín alatti örvényeket, a színeket, a vízen úszó hordalékot. Ahol a sodrás egyenletesebbé válik, ahol akadályok törik meg a vízáramlást, ott érdemes próbálkozni.
  • Türelem és Kitartás: A kősüllő horgászat nem a kapkodásról szól. Hagyjunk időt a csalinak, hogy a mederfenékre süllyedjen és a sodrás természetesen mozgassa. Egy-egy helyen maradjunk legalább 20-30 percet, ha nincs kapás, akkor érdemes továbbállni.
  • Csendesség: A kősüllő rendkívül óvatos hal. A partról ne zajongjunk, ne dobáljunk feleslegesen, és kerüljük a hirtelen mozdulatokat.
  • A Kapás: A kősüllő kapása gyakran finom, óvatos koppintásokkal jelentkezik. Ne vágjunk be azonnal! Várjuk meg, amíg a hal elindul a csalival, és a bot spiccét meghajlítja, vagy érezhetően húzást érzékelünk. Akkor határozottan, de nem túl erősen vágjunk be.
  • Gyakori Helyváltoztatás: Mivel rajozó hal, ha egy helyen nincs kapás, keressünk újat. De ne kapkodjunk! Egy-egy ígéretes szakaszt több dobással is letapogathatunk.
  • Éjszakai horgászat: Kősüllőre az éjszakai órák is rendkívül eredményesek lehetnek, különösen holdfényes, tiszta éjszakákon, amikor a halak bátrabban vadásznak.
  • Adóvevő: Érdemes használni. Sokszor a partról nem is látod, de alig 20-30 méterre tőled hatalmas medertörés van, tele kövekkel.

Törvényi Szabályozás és Etikus Horgászat

Mielőtt elindulnánk kősüllőre horgászni, mindig tájékozódjunk az aktuális horgászrendről, a méretkorlátozásokról és a tilalmi időkről. A kősüllőre általában vonatkozik a 20 cm-es méretkorlátozás, és a süllő tilalmi ideje (általában március 1 – április 30.) rá is kiterjedhet, de ez folyónként és jogszabályonként változhat. Mindig tartsd be a szabályokat! Fontos az etikus horgászat is: a méret alatti példányokat, és a túlságosan nagy, ikrás egyedeket (különösen ívás idején) engedd vissza éltető elemébe (Catch & Release), hogy a faj fennmaradását segítsd.

Összefoglalás

A kősüllő horgászat a Dunán egy izgalmas, kihívásokkal teli sport, amely a megfelelő tudással és felszereléssel rendkívül eredményes lehet. Ez a rejtélyes, rajozó ragadozó a Duna igazi kincse, amely nemcsak kapásával, hanem az általa nyújtott egyedi horgászélménnyel is elvarázsolja a kitartó horgászokat. Próbáld ki Te is, és fedezd fel a Duna sodrásának titkait a kősüllő nyomában!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük