A folyók, patakok érhálózata nem csupán vizet szállít, hanem életet is – megszámlálhatatlan élőlény otthona, titkok és történetek őrzője. A modern kor technológiai vívmányai és az emberi beavatkozások azonban sok esetben felborították ezt a kényes egyensúlyt, fajok sokaságát sodorva a kihalás szélére. Ezen fenyegetett fajok egyike a rejtélyes és gyönyörű **Szalontay-márna** (Chondrostoma knerii), melynek sorsa szorosan összefonódik egy különleges folyóval: a Dráva folyóval.

A Szalontay-márna: Egy Élő Kövület a Víz Alatt

A Szalontay-márna nem csupán egy hal a sok közül; egy igazi víz alatti kincs, a Balkán-félsziget folyórendszereinek endemikus faja, melynek elterjedése rendkívül korlátozott. Neve, a „Szalontay-márna”, Szalontay-Kovács Ferenc híres magyar ichthiológusnak állít emléket. Ez a diszkrét, elegáns megjelenésű hal a pontyfélék családjába tartozik, testhossza ritkán haladja meg a 20-30 centimétert. Jellemző vonása a finoman ívelt, lefelé álló szája, melyet a meder aljáról történő táplálkozáshoz adaptált. Színe ezüstös, finoman pettyezett, teste karcsú, áramvonalas, tökéletesen alkalmazkodva a gyors folyású vizekhez.

A Szalontay-márna életmódja szigorúan kötődik a tiszta, magas oxigéntartalmú, hideg vizű folyóvizekhez. Kedveli a kavicsos, homokos vagy köves medert, ahol a sodrás nem túl erős, és búvóhelyeket, ívóhelyeket is talál. Tápláléka elsősorban a mederfenéken élő apró gerinctelenekből, algákból és szerves törmelékből áll. Életciklusa rendkívül érzékeny a környezeti változásokra; a sikeres szaporodáshoz specifikus vízhőmérsékletre és áramlási viszonyokra van szüksége, amelyeket a természetes, érintetlen folyószakaszok biztosítanak számára. Sajnos az elmúlt évtizedekben az élőhelyeinek drasztikus csökkenése miatt a Szalontay-márna a kritikusan veszélyeztetett halfajok közé került a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.

A Drámai Hanyatlás Okai: Miért Veszélyeztetett a Szalontay-márna?

A Szalontay-márna hanyatlásának gyökerei számos tényezőben keresendők, melyek mind az emberi tevékenység következményei. Az egyik legjelentősebb fenyegetés a folyószabályozás. Gátak, duzzasztók, zsiliprendszerek építése radikálisan megváltoztatja a folyók természetes áramlási rendjét, akadályozva a halak vándorlását, feldarabolva az élőhelyeket. Az egykor összefüggő rendszerek szigetelt szakaszokra esnek szét, elvágva a populációkat egymástól, gátolva a genetikai sokféleség fenntartását.

A meder kotrása és a kavicsbányászat szintén pusztító hatású. Ezek a tevékenységek elpusztítják a meder alján lévő mikroélőhelyeket, eltüntetve az ívóhelyeket és a táplálékforrásokat. A folyó medrének stabilizálása és egységesítése eltünteti a természetes sodrási és ülepedési mintázatokat, amelyekre a Szalontay-márna és sok más faj evolúciósan specializálódott.

A vízszennyezés további súlyos problémát jelent. A mezőgazdasági lefolyásokból származó növényvédő szerek és műtrágyák, az ipari szennyvizek, valamint a települési csatornázás tisztítatlan kibocsátásai mind rontják a vízminőséget. A megnövekedett tápanyagtartalom eutrofizációhoz vezethet, ami az oxigénszint csökkenésével jár, ez pedig halálos a magas oxigénigényű fajok számára. A melegebb víz, a klímaváltozás hatására bekövetkező vízhőmérséklet-emelkedés tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel a Szalontay-márna a hidegvízi fajok közé tartozik.

Végül, de nem utolsósorban, az invazív fajok megjelenése is komoly veszélyt jelent. Az agresszívan terjeszkedő idegenhonos halfajok versenyeznek az őshonos fajokkal a táplálékért és az élőhelyért, vagy akár ragadozóként lépnek fel ellenük, tovább nehezítve a már amúgy is törékeny populációk fennmaradását.

A Dráva Folyó: Az „Európa Amazonja” és a Menedék

Ebben a sötét összképben a Dráva folyó a Szalontay-márna számára valóban az egyik utolsó menedékhelyet jelenti. A Dráva, különösen az alsó és középső szakaszain, Európa egyik legkevésbé szabályozott, legtermészetesebb nagy folyója. Nem véletlenül nevezik „Európa Amazonjának” – kanyargós folyása, széles kavicszátonyai, dinamikusan változó medre és a gazdag ártéri erdőségek valóban egyedülálló élőhelyet biztosítanak.

A Dráva különlegessége abban rejlik, hogy jelentős szakaszokon megőrizte természetes morfológiáját. A folyó szabadon vándorolhat a medrében, létrehozva új zátonyokat, levágva holtágakat, és folyamatosan alakítva környezetét. Ez a dinamikus rendszer biztosítja a **Szalontay-márna** számára létfontosságú körülményeket: a tiszta, oxigéndús vizet, a megfelelő áramlási sebességet és a kavicsos aljzatot, amely ideális ívóhelyet és táplálkozási területet nyújt.

A Dráva mentén találhatóak Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdei is, amelyek szűrőként működnek, tisztítják a vizet és árnyékot adnak, fenntartva a víz megfelelő hőmérsékletét. A folyó gazdag **halpopulációval** rendelkezik, és számos más védett vagy ritka fajnak is otthona, jelezve a vízminőség és az ökoszisztéma kiváló állapotát bizonyos szakaszokon.

A **Dráva, mint menedék** szerepe abban is megmutatkozik, hogy összeköttetést biztosít a különböző élőhelyek között, lehetővé téve a Szalontay-márna populációk közötti génáramlást. Ez elengedhetetlen a faj hosszú távú fennmaradásához és genetikai diverzitásának megőrzéséhez.

Védelem és Remény: A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum

A Dráva folyó és a Szalontay-márna megóvásáért tett erőfeszítések kulcsfontosságúak. Az egyik legfontosabb lépés a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum (MDD BR) létrehozása volt, amely öt országot (Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Szerbia) fog át, és 2021-ben kapta meg az UNESCO elismerését. Ez a hatalmas, több mint egymillió hektáros terület az első olyan bioszféra rezervátum a világon, amely öt ország határán ível át, és célja a folyami ökoszisztémák, különösen a Mura, Dráva és Duna folyók menti ártéri tájak védelme.

Az MDD BR keretében zajló természetvédelem sokrétű. Célja a folyó természetes dinamikájának fenntartása vagy helyreállítása, ami magában foglalja a gátak eltávolítását, a meder helyreállítását és a mesterséges akadályok megszüntetését, amennyiben ez lehetséges. Fontos a vízminőség folyamatos ellenőrzése és a szennyezőforrások minimalizálása. A kutatók rendszeresen monitorozzák a halpopulációkat, beleértve a Szalontay-márnát is, hogy pontos képet kapjanak az állományokról és a fenyegető tényezőkről.

A vízi élőhelyvédelem szempontjából kulcsfontosságú a helyi közösségek bevonása is. A helyi lakosság, a horgászok és a gazdálkodók tudásának és együttműködésének ereje elengedhetetlen a sikeres természetvédelemhez. Számos projekt foglalkozik az ökotudatosság növelésével, a fenntartható turizmus fejlesztésével és a helyi gazdaság zöldítésével.

A nemzetközi együttműködés a Dráva folyó esetében különösen fontos, hiszen a folyó országhatárokon átnyúló ökoszisztéma. Az öt ország közötti harmonizált megközelítés és közös stratégiák elengedhetetlenek a Szalontay-márna és más védett fajok hosszú távú túléléséhez. A regionális és nemzetközi szervezetek, mint például a WWF és a DANUBEPARKS szövetség, aktívan részt vesznek a Dráva védelmében és a kapcsolódó kutatásokban.

Kihívások és A Jövő Képe

Bár a **Dráva folyó** kiemelkedő szerepet játszik a Szalontay-márna túlélésében, a kihívások továbbra is jelentősek. A klímaváltozás hatásai, mint például a gyakoribb aszályok és a szélsőséges időjárási események, közvetlenül befolyásolhatják a folyó vízhozamát és hőmérsékletét. Az emberi nyomás – mint az infrastruktúra fejlesztése vagy az illegális szennyezés – sosem szűnik meg teljesen.

A jövő a folyamatos éberségen, a tudományos alapú természetvédelemen és az erős politikai elkötelezettségen múlik. A Dráva, mint az egyik utolsó érintetlen nagy folyó Európában, felelősséget ró ránk. Nem csupán egy halfaj túléléséről van szó; a Szalontay-márna sorsa szimbolikus. Ha meg tudjuk őrizni ezt a különleges fajt a Dráva folyóban, az azt jelenti, hogy képesek vagyunk megóvni a folyó ökoszisztéma egészségét, és ezzel együtt a saját jövőnk egyik legfontosabb erőforrását: a tiszta vizet és a természet gazdagságát.

Ahogy a Szalontay-márna rejtőzködik a Dráva kavicsai között, úgy rejtőzik bennünk a remény is, hogy elegendő bölcsességünk és akaratunk lesz ahhoz, hogy ezt a csodálatos halfajt és az őt befogadó, éltető folyót megóvjuk a jövő generációi számára. A Dráva nem csak egy folyó; élő örökség, amely emlékeztet minket arra, milyen törékeny és pótolhatatlan a Föld természeti gazdagsága.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük